Ma este 6-kor kerül sor egy kulcsfontosságú uniós tagállami nagyköveti ülésre Brüsszelben, amelyen döntenie kell Magyarországnak, hogy támogatja-e az Ukrajnának szánt finanszírozást a közös adósságvállaláson keresztül, illetve támogatja-e a globális minimumadó kezdeményezést, és ezzel együtt a magyar helyreállítási terv tagállami jóváhagyása is terítékre kerül – írja a Politico reggeli hírlevele. Csak ezután kerül majd sor egy másik ülésen arra a döntésre, hogy mi legyen a Magyarországnak szánt helyreállítási források felfüggesztése ügyében. Így tehát a koreográfia úgy néz ki, hogy előbb megkérik az árát, aztán adnak majd a tagállamok az EU-pénzes vitáink kapcsán.
Lehet megállapodás az Európai Bizottság és a magyar kormány között a jogállamisági eljárásban, de mivel szemléletváltás történt Brüsszelben, így nem valószínű az, hogy a Bizottság „beéri annyival, ami most az asztalon van” – vázolta a Portfolio-nak adott interjúban Martin József Péter. A Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatóját azután kérdeztük, hogy tegnap Thierry Breton, a Bizottság tagja Budapesten azt jelezte: azokat a szakmai anyagokat is beépítik a magyar kormánnyal való tárgyalási folyamatba, amit a minap a Transparency International Magyarország, a Magyar Helsinki Bizottság és a K-Monitor közösen adott ki a kormány által tett vállalások tartalmáról. Az ügyvezető igazgató úgy látja, hogy a kényszerek hatalma hozhatja el a megállapodást, aminek tartalma kapcsán még azt sem zárta ki, hogy „a kormány eddigi merev elzárkózása ellenére napirendre kerül az Európai Ügyészséghez való csatlakozás kérdése is”.
Egyelőre nagyon úgy tűnik, hogy senki sem beszél kifelé, senki sem szivárogtat a magyar kormány által hétfőn éjjel Brüsszelbe küldött jogállamisági válaszlevél kapcsán, és még az illetékes uniós biztos sem hajlandó a levél tartalmáról részleteket megosztani az őt megválasztó Európai Parlamenttel – rajzolódik ki az elmúlt napok fejleményei alapján. Ez nem teljesen meglepő, mert már az Európai Bizottság által július 22-én Budapestre küldött, a súlyos pénzügyi szankciókat is felvillantó levél tartalma sem szivárgott ki, ugyanis a Portfolio információi szerint a kormány és a Bizottság illetékesei július közepén megállapodtak: nem kommunikálnak kifelé, hogy a tárgyalások bizalmas jellegű légkörét meg lehessen őrizni.
Bár az Európai Bizottság tudomásul vesz több, Magyarország által javasolt korrekciós intézkedést, valamint más eljárásokban tett kötelezettségvállalási terveket, de úgy véli, hogy a magyar kormány még nem mindenben megfelelő korrekciós intézkedéseket nyújtott be az Európai Unió költségvetési érdekeit védelmező jogállamisági feltételrendszerről szóló rendelet keretében - tájékoztatta csütörtökön az MTI-t Arianna Podesta, a brüsszeli testület szóvivője. A Bizottság megszólalása megerősíti a tegnapi értesüléseket, amelyek a kormány törekvéseinek hasonlóan hűvös fogadtatásáról számoltak be.
Azért indítja el ma Magyarországgal szemben a jogállamisági eljárást az Európai Bizottság, mert védeni akarja az EU költségvetését, miközben legalább 7-8 területen „komoly aggodalmai vannak” azzal kapcsolatban, ahogyan Magyarországon az uniós források felhasználása zajlik - jelezték egy keddi brüsszeli háttértájékoztatón a Bizottság magasrangú illetékesei.
A küszöbön álló jogállamisági eljárás miatt akár 1100-1600 milliárd forinttal is elmaradhat idén az EU-pénzek brüsszeli kifizetése ahhoz képest, mint amennyivel tavaly év végén számolt a Pénzügyminisztérium – derül ki azokból a forgatókönyvekből, amelyeket a Portfolio állított össze nyilvános és háttérinformációk alapján. Ez jócskán tovább rontaná az államháztartás egyébként is kifeszített idei helyzetét, hiszen a büdzsében számításaink szerint egyébként is 1000-1500 milliárd forintos kiigazítást kell idén végrehajtani. Így tehát ha az április 27-én elinduló jogállamisági eljárás gyors megegyezés helyett elhúzódó vitákhoz vezetne, akkor az további kiigazítási kényszert, és nagyobb devizakötvény-kibocsátást jelentene, illetve a deficit kordában tartása érdekében jócskán vissza kellene fogni idén az itthoni EU-pályázati kifizetéseket is, ami az állami beruházási aktivitáson jelentene további féket.
Az érintett tagállamok írásbeli értesítésével azonnal, a parlamenti választásokra tekintet nélkül, el kell kezdenie a jogállamiságra vonatkozó feltételrendszer alkalmazását az Európai Bizottságnak - mondta ki az Európai Parlament mai plenáris ülése a nagy többséggel elfogadott állásfoglalásban.
Miután az Európai Bíróság február közepén elutasította a magyar és lengyel kormány keresetét a jogállamisági mechanizmus ellen és jóváhagyta az uniós rendeletet, ma elfogadta az Európai Bizottság azt az iránymutatását, hogy hogyan fogja majd alkalmazni az EU-pénzek szankcionálásával járó jogállamisági mechanizmust.
Az Európai Bíróság friss döntése alapján várhatóan ki kell igazítani azokat az iránymutatásokat, amelyeket még tavaly nyáron fogalmazott meg az Európai Bizottság a jogállamisági mechanizmus alkalmazása kapcsán azért, hogy később ne kerülhessen kellemetlen helyzetbe a brüsszeli testület – mondta el az EU-Monitornak Didier Reynders.
Megszerezte a Politico azt a teljes információkérő levelet, amelyet pénteken küldött el az Európai Bizottság Magyarországnak, hogy tájékoztatást kérjen számos uniós pénzfelhasználással is összefüggő témában. Ez a jogállamisági eljárás előtti informális fázis, és a begyűjtött adatok fontosak lesznek majd abban, hogy hogyan halad tovább a testület a Magyarországgal szemben tervezett, akár az EU-pénzek szankcióihoz is elvezető majdani eljárásban.
Éppen akkor, amikor az Európai Parlament perrel fenyegeti az Európai Bizottságot, hogy június 1-ig nem lépett semmit az EU-s pénzek jogállamisági feltételrendszere miatt Magyarországgal és Lengyelországgal szemben, kiszivárgott, hogy ősszel végrehajtási szakaszba léphet az egész mechanizmus és ennek jegyében 9 uniós tagállamnak fontos levelet küldhet a Bizottság. Ennek előfutáraként az is kiderült, hogy már a jövő héten elküldi a Bizottság az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a mechanizmus alkalmazásához szükséges iránymutatások első tervezetét. Mivel egyelőre nem tudni, hogy az Európai Bíróság mikor hoz ítéletet a jogállamisági rendeletről, ezért lebegtetheti az egész témát a Bizottság, mégis nagyon úgy tűnik, hogy az iránymutatások első tervezetének átküldésével igyekszik „leszerelni” a Parlamentet, hogy az ne indítson pert őszig a Bizottság ellen.
Ha június 1-ig nem küld írásos értesítést az Európai Bizottság Magyarországnak, vagy Lengyelországnak a jogállamisági problémák miatt, akkor az Európai Parlament augusztus végéig be fogja perelni a Bizottság elnökét kötelességszegés miatt – áll abban a többpárti európai parlamenti tervezetben, amelyet megmutattak a Politico-nak.
Nagyon erős eszközt adtak a kezünkbe az állam- és kormányfők a jogállamisági rendelet támogatásával, amely január elseje óta hatályban van és alkalmazni is tudjuk azt, így „nagyon sok pénzt blokkolhatunk” például nagy magyar állami beruházások kifizetéseinél – jelezte az osztrák Der Standard című lapnak adott terjedelmes interjúban az Európai Bizottság alelnöke hétfőn. Mindez azután válhat élessé, hogy az Európai Bíróság kimondja ítéletét a rendeletről, de közben ettől teljesen függetlenül zajlik egy potenciálisan nagy horderejű per az Európai Bíróságon, amelyben tegnap volt meghallgatás Luxemburgban és amelyben akár a magyar igazságszolgáltatás függetlenségéről is ítélet születhet nyár-ősz körül. Ez pedig akár apropót is jelenthet az EU-pénzek blokkolásához.
48 év után gazdaságilag is kilép az EU-ból az Egyesült Királyság, miközben a koronavírus-válság példátlan módon közös adósságvállalásra készteti a bent maradó 27 tagállamot, és egy szigorú jogállamisági mechanizmust is hozzárendel a masszívan megemelt pénzosztáshoz – mindez jól mutatja azt, hogy mennyire a kettősség jegyében zajlott a 2020-as év az Európai Unióban. Egyszerre láthattunk ugyanis a dezintegrációra utaló jeleket (például Brexit, költségvetési vétó a véglegekig feszített politikai-ideológiai viták mellett) és olyanokat is, amelyek a mélyebb integráció felé mutatnak (például helyreállítási alap, 2030-as klímacél, elinduló Európai Ügyészség, ESM-reform). A mérleg nyelve afelé billen, hogy a súlyos viták mellett is előrelépett az integrációban az EU és közben biztosnak látszik: 2021-ben is súlyos vitákra számíthatunk, főleg jogi fronton.
Hosszú huzavona után került pont a már közel egy hónapja húzódó magyar és lengyel vétóügy végére, ami alapvetően az uniós források felhasználásának jogállamisági kritériumokhoz való kötéséhez kapcsolódó nézeteltérésekből fakadt. A novemberi magyar és lengyel vétó pedig akadályozta a 2021-2027-es uniós költségvetés elindulását és a helyreállítási alap felállítását is. Aztán december 3-án jöttek az első hírek, amelyek a vétóüggyel kapcsolatos megegyezés irányába mutattak, és innen egy hatalmas rali kezdődött el a magyar és a lengyel tőzsdén is, ami tovább folytatódott ezen a héten is, főleg az energetikai vállalatok és a bankszektor részvényei emelkedtek, egészen a tegnapi vétóvitával kapcsolatos konklúzióig. Ezzel a magyar és a lengyel tőzsde volt az elmúlt egy hét legjobban teljesítő tőzsdéje globális értelemben is.
Röviddel ezelőtt ért véget annak a napirendi pontnak a tárgyalása a brüsszeli EU-csúcson, amely a magyar és lengyel költségvetési vétó elhárítását célozta és az eredmény az lett, amit már órák óta valószínűsítettünk: a Portfolio megbízható, később hivatalosan is megerősített, információi szerint változtatás nélkül elfogadták az állam- és kormányfők a német kompromisszumos javaslat teljes szövegét, amivel kiegészítik, pontosítják a jogállamiságinak mondott mechanizmust. Ezért cserébe pedig elállt a vétótól Magyarország és Lengyelország, így késedelem nélkül el tud indulni a 2021-2027-es költségvetés és a helyreállítási alap felállítása is halad az eredeti tervek útján.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Az orosz terv három részre osztaná a megtámadott országot.
Az Oresnyik bevetése kapcsán szólalt meg az ukrán elnök.
Több száz embert küldhettek el.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
